Utólag írnék a 2018. gerinc műtétről ami nem volt egyszerű , de nekünk nincs lehetetlen nem adtuk olyan könnyen s végül Győztünk.
Be szeretném pótolni az elmaradt történéseket. Hogy miért nem írtam? Két oka volt. Lelkileg megtörtem tavaly a júniusi gerincműtétkor, és nem is igazán volt erőm írni, nem akartam akkor rosszakat írni, mostanra némelyest megerősödtem és jóra fordult minden így szeretném bepótolni a történéseket. És ami a legfontosabb, hogy Gabika is sokkal de sokkal jobban van.
Most a tavaly 2018. júniusi gerinc nyújtó műtétről , majd a későbbiekben pedig az ez évi 2019. február 5-i egyben végleges gerincrögzítő műtétről szeretnék írni, hogy hogy is mint is történtek.
Azt le kell írjam, hogy 2018. tavaszától Gabika légzése egyre rosszabbodott, a fulladások nem akartak szűnni, ventolin és beroduálos prolasztás hatására sem, Álmatlan éjszakák teletek el hónapokon keresztül, mert amikor feküdt akkor fulladt a legjobban. A törzse mindig csuszott össze a egy idő után vagyis mire a következő gerincnyújtás következett azelőtt 3 hónappal már látszólat is a törzse kisebb.
2018. júniusában a sokadik gerinc nyújtó műtét és csavarcsere megtörtént kisebb nagyobb komplikációkkal. Hát ugyanis az altatás a tüdeje állapota miatt nem volt ismét egyszerű, talán akkor volt a legkritikusabb mert ismételten nem igazán tudták jó ideig lélegeztetni géppel, csak kézzel és az elmondás szerint nagy volt a baj, emiatt a műtétet hamarabb abba kellett hagyni de sikerült megnyújtani a rudat ami tartotta a gerincét de viszont csak az egyik oldalt tudták a csípőjénél a rögzítő csavarokat kicserélni ami mind a két oldalon ki volt lazulva. A lényeg az volt, hogy a lélegeztető gépről le tudták venni és a rúd egy pár hónapig megint tartotta. Az altató orvos azt mondta, hogy a tüdeje sajnos nem fog javulni, és ha valamilyen módon nem fog változás lenni akkor Gabika nem lesz altatható és nem csinálják tovább a műtétet mert nagy a kockázat, hogy a következő műtét után le tudják-e majd venni a lélegeztető gépről . Az altató orvos nem kecsegtetett semmi jóval minket, nagyon elkeserítő dolgokat mondott még, hogy mikre számíthatunk. Ekkor az ortopéd Orvosunk alki műtötte Gabikát ajánlott egy doktornőt Törökbálinton a tüdőgyógyintézetbe, hogy egyedül az a Doktornő aki szerinte helyre tudja hozni Gabika tüdejét olyannyira hogy az utolsó gerincrögzítő műtétjét eltudják végezni rajta ami az életet jelentette Gabika számára, hiszen a törzsét nem bírta tartanii a csípőcsontja annyira gyenge volt és a tüdeje egyre nyomódott össze és a fulladások nem szűntek semmilyen módszer hatására .
Műtét után 2 hónappal augusztusban sikerült a Tüdőgyógyász Doktornőhöz eljutnunk és kiderült, hogy asztma is van kialakulóban , kaptunk egy szteroidos pipát ami hatására csökkentek a fulladások, és októberre javult a légzésfunkciója , a doktornő azt mondta, műthető állapotba került aminek mindannyian nagyon örültünk.
Nem nyugodtunk bele abba amit az altató orvos mondott és teljesen elkeserített minket, hanem bíztunk és hittünk abban, hogy Isten olyan emberekhez vezet minket akik tudnak Gabikán továbbra is segíteni. Tudjátok megkérdezte egy doktornő, hogy anyuka hogy tudja ezt sírás nélkül kibírni? Hát úgy hogy én felvettem a harcot, és nem akartam a gyerekemet elveszíteni és nem akartam sokkal rosszabb állapotba látni. És ha harcol egy anya akkor nem lehet gyengének lenni, mert akkor nem lesz erőd végigcsinálni, tovább menni. Istenben bíztam és könyörögtem hogy segítsen mert ezt én nem fogom hagyni, és igen is megmutattuk, hogy Istennel lehetséges a lehetetlen is.
Mindeközben, az az oldali kilazult csavar a csípőjénél ahol nem tudták kicserélni a légzési komplikáció stb. miatt júniusban az október elejére már eljesen kiesett , de elhúzódott a dolog és csak pár hónappal későbbre tudtak műtéti időpontot adni. Szerencsékre akkorra a légzésfunkciója sokkal jobb lett és műthetőnek lett nyilvánítva.
A következő cikkben folytatom a történetünket, a következő a végleges gerincműtét volt erről fogok írni.