Most tetőzött kiborultam .......

Azon gondolkodtam leírhatom-e mit érzek, hiszen sokan olvassák a bejegyzéseket, és van akiit nem érdekel a nyavajgásom, de úgy döntöttem, leírom. A mai nap tetőzött nálam a több hónapos tűrtőztetős nyugodj meg majd jobb lesz nemsokára máskor is volt már így mindig túléltük saját magamat nyugtató mondatokkal teli napok. Megint úgy érzem nem bírom tovább. Tudom,hogy tovább fogom csinálni mert muszály , de megint összetörtem .......

Nem bírom elég lenne már ez nekünk , mikor lesz már jobb!!!!!!!????? Pár hónapja már elkezdődött a június végétől húzódó fulladások, aztán egy kis kórház volt a szokásos vizeletbaktérium miatt, aztán tovább fulladtunk, és jött a műtét amin sikeresen túl vagyunk, de elhúzódik a seb váladékozás, aztán még mindig meg van nyílva a seb egy centiméterre és mit ne mondjak nem valami jó szembesülni vele minden nap és a váladékozásnak nincs vége míg megvan nyílva a seb, ami fogalmam nincs mikor húzódik össze, lehet még egy hónap is eltelik rosszabbik esetben , hát addig én halálra aggódom magam. Június végétől már eltelt pár hónap, már igazán ránk férne egy kis nyugodtság, már Gabikának is kellemetlenek a kötözések, elege van neki is, nem fogja kimutatni senkinek, de nekem elmondta. Nagyon egyedül érzem megint magam, a sok gonddal és problémával, mert ezen kívül más problémám is van,mint mindenki másnak , csak pluszba nekem most sok összejött Gabikával egy ideje. A férjemnek dolgozni kell, hiszen mi lenne velünk nélküle, rengeteg a kiadásunk, a steril kötözéshez már nem számolom, hogy hol tartunk az összegbe amit a gyógyszertárakban hagyok, az albérlet kiadásai, a mindennapi kiadások, és amire nem számít az ember olyan mindig van. A férjem csak decemberbe jön haza, rossz egyedül, de muszály. A lényeg, hogy kész vagyok , egyedül, tehetetlenül. Nem az első eset,hogy így kiborulok, tudom,hogy felállok pár nap múlva erőt veszek magamon, és csinálom tovább. Próbálok írni is, de egyszerűen nem megy semmiről nem tudok így írni. Ilyenkor elgondolkodok, hogy ha észre vette volna 11 évvel ezelőtt a fogadott orvosom a terhességnél időbe azt hogy baj van, akkor most a gyerekem nem menne ennyi fájdalmon keresztül, de vissza nem tekintünk , ugye, csak előre . Előre nézünk és megyünk tovább.

Holnap megkezdjük az iskolát, nem tudom hogy fog alakulni. Ki fogják fektetni minden óra után szünetben, és ha óra közben nem fog bírni és szól akkor is kifektetik. Az iskolában van betegszoba ahol ápolók katéterezik 3 óránként, beszéltem velük is,hogy hogy is lenne jó Gabikának, de holnap reggel még konzultálok velük is még egyszer, Lefedem neki kötésekkel alaposan,