Valami elkezdődött

Valami elkezdődött úgy veszem észre én is,  Gabika mozgásnevelőjének a  szavaival: " kezd kinyílni" , vagyis nyit  a körülötte forgó világ felé. Az iskolában már teljesen önmaga és teljesen részt vesz mindenben  és csacsog, jól érzi magát. Sűritettük a programjait, a suliban hetente a kerekesszékes szakkörrel és a heti szokásos masszázssal, pszcihológus, hittan, és ezek mellet el kezdtünk járni futó edzésekre, ahol kedves, szerető emberek veszik körül , ami nagyon tetszik Gabikának, bár még ott mindig csöndben mosolyog, de az edzések után már várja, hogy mikor megyünk újra. Ha bírjuk az iramot akkor én úgy érzem hogy ez valaminek a kezdete és lesz folytatása.  Annyi biztos, hogy már nincs ideje a problémákon  gondolkodni, és nem kérdezi, hogy anya mikor is megyünk a következő műtétre, hanem az jár az eszébe, hogy holnap mi lesz a programom és mikor megyünk masszázsra és mikor megyünk futni, stb.  Úgy gondolom, hogy ez nagy haladás, csak az a fontos, hogy ezt a pörgést  bírjuk szusszal :)